A minisztérium szeptember 22-én nyilvánította hungarikummá a hízott libamájat, a lépés kifejezi, hogy a termék meghatározó eleme a hazai gasztronómiának, és a magyar étkezési kultúrában kevésbé járatosak figyelmét is felhívja arra, hogy a magyarországi gasztronómia egyik nagykövete ez a víziszárnyas-termék.

„Ebben a legjobb indulattal is stagnálónak nevezhető helyzetben a teljes vertikum számára bizakodásra ad okot, hogy hungarikummá nyilvánították a hízott libamájat. A piacra kerülő termékek elismertségét tovább emelheti a Vidékfejlesztési Minisztérium döntése, és az már látható, hogy a libamáj itthon az érdeklődés középpontjába került az elmúlt hetekben. A minősítés európai piaci hatásával kapcsolatban még nem látunk tisztán, de érdemes lehet a külföldi termékkommunikációban erről szót ejteni” – mondta el Magyar József a Hungerit Zrt. vezérigazgatója.

Az európai éttermek séfjei keresik a hízott májat

Az európai HoReCa szegmensből érkező kereslet bizonyítja, hogy stagnálást mutató számok ellenére továbbra is jelentős potenciál van a hazai élelmiszeripar csúcsterméke számára Nyugat-Európa gasztronómiai fellegváraiban. Korábban a hazai termelők 1400 tonna hízott libamájat exportáltak ezekbe a célországokba, ezt a számot egyelőre nem éri el a jelenlegi export – számoltak be az aktuális helyzetről a Hungeritnél.

Ennek egyik oka a francia gasztronómia sajátosságával függ össze: a hízott libamájat nem kezelik külön a kacsamájtól – ezek a termékek egységesen a foie gras, azaz a hízott máj kategóriába esnek. A hízott kacsamáj előállítási költsége fajlagosan alacsonyabb a libáénál, ezért a francia piacon 96,5 százalékos arányával a hízott kacsamáj a meghatározó, a liba rovására. A nyugat-európai kereskedők nem teszik lehetővé, hogy különbséget tegyenek a fogyasztók: a csomagolásokon csak a hízott máj felirat szerepel. A szakemberek szerint ezért lehet létjogosultsága annak, hogy külföldön is hungarikum jelzéssel jelenjen meg a hízott libamáj.

A többi víziszárnyas-termék iránti német és osztrák kereslet szerkezete arra enged következtetni, hogy a fogyasztók igényelnék a hízott termékeket, annak ellenére, hogy ezek 4-5 éve lekerültek az üzletek polcairól. Árulkodó, hogy Németországban a kövér libamell és -comb a Hungerit legnépszerűbb termékei közé tartozik.

Beelőzött a lengyel liba

A magyar termelők kivárását a bizonytalan helyzetben a lengyel liba termelői használták ki: 2010-ben előzték be a magyar exportot, és azóta megerősítették helyzetüket a legfontosabb európai piacokon.

A legnagyobb piacon, Németországban, a verseny az ár alapján a német és a lengyel szállítók között dől el. A cseh, szlovák és az orosz piacokon a magyar liba a keresettebb. A német piac a 64 százalékos részarányával meghatározó, és itt a lengyel liba helyzeti előnyhöz jutott az elmúlt években.

Magyarországon a hazai szárnyastermékek pozícióit nem fenyegetik a külföldi termékek: a hazai fogyasztók elkötelezettek a minőséget jelentő, hagyományosan szabad tartásból származó szárnyasok mellett. A hungarikummá minősítés hatása is, hogy ismét rivaldafénybe kerültek a hízott termékek és a gasztronómia hazai vezéralakjai egyre több ilyen alapanyagokból készülő ételkölteménnyel rukkolnak elő. Továbbra is ünnepi fogásnak számítanak ezek az ételek, de ma már nem csak a kiváltságosak asztalaira jutnak el, hanem az otthoni gasztró-rajongók is egyre gyakrabban fordulnak a nemes alapanyaghoz.

• Franciaországba irányul a hízott libamáj export 58,6 százaléka, de az elmúlt három évben a növekedés csupán 0,6 százalék volt
• több külföldi piacon is, köztük Franciaországban, összemossák a hízott kacsa- és libatermékeket
• a német és osztrák fogyasztók az üzletekben alig találnak hízott májat, e két országban a keresletet a HoReCa szegmens határozza meg
• itthon a hízott libamáj elismertsége változatlanul magas, a bolti fogyasztók körében is tartósan jó a termék megítélése
• a hungarikum-minősítés tovább növelheti a hízott víziszárnyasok hazai nimbuszát