Rovarzsír-kóstoltatással kóstolgattak íztesztelőket a belgiumi Genti Egyetem tudósai. A kutatók azt próbálták kideríteni, hogy az ízeltlábúakból származó anyag a jövőben pótolhatná-e a vajat.

A kísérletben felhasznált élelmiszerek mindegyikéből háromféle verziót szolgáltak fel a résztvevő önkéntesek számára. Az egyik kizárólag hagyományos vaj felhasználásával készült, a másik kettő azonban negyed- illetőleg fele részben már fekete katonalegyek lárváiból készült rovarzsírt is tartalmazott.

A vizsgálati alanyok íz tekintetében, a gofrik esetében például egyik verziót sem tudták megkülönböztetni egymástól.

Daylan Tzompa-Sosa, a tanulmányt jegyző egyik tudós szerint a rovarok ökológiai lábnyoma a többi élelmiszerforrásnak számító állaténál sokkal kisebb. A rovartenyésztésre akár óriási volumenben itt Európában is lehetőség nyílik, és így a szállítmányozás szénlábnyomát is csökkenteni lehet.

A környezetvédelmi aspektus mellett az egészségügyi hatások mellett sem lehet szó nélkül elmenni. A rovarzsír laurinsavat tartalmaz, aminek köszönhetően könnyebben lehet megemészteni a vajnál, és így előnyösebb táplálkozási tulajdonságokkal rendelkezik nála. Ha mindez nem lenne elég, a laurinsav bizonyos antibakteriális, antimikrobiális és gombaölő adottságokat is magáénak tudhat. Ez azt jelenti, hogy némely káros hatású mikroorganizmust lépten-nyomon akár maradéktalanul is száműzhet az emberi szervezetből.