Az idei év második Élelmiszer Akadémiájának első két előadásában Tonk Emil, az Üzleti Akadémia igazgatója és Babocsay Ádám, a BMB Focus kutatási igazgatója mondta el gondolatait a fogyasztók „elcsábításáról”.
Tonk Emil kifejtette: Magyarországon meglehetősen elterjedt tévhit, hogy a hazai fogyasztók számára a leghatékonyabb vonzerő az alacsony ár. Ezzel szemben a marketingszakember szerint nem ez, hanem a jó minőséggel párosuló vonzó ár az, amivel a legszerencsésebb módon befolyásolhatjuk a vásárlói döntéseket. Rendkívül nagy szerepe van a hozzáértő és empatikus kereskedői magatartásnak is.
Az empátia reklámokban betöltött szerepéről beszél Babocsay Ádám, aki két alapvető megállapítással indította előadását. A szakember kifejtette: a reklámok és a márkák is ugyanazért szerethetők, amiért az emberek, vagyis legyünk józanok, és soha ne feledjük, hogy ami nem működik a személyes kapcsolatokban, az nem használható a marketingkommunikációban sem – tanácsolja a szakember.  
Magyarország az uniós országok átlagos árszintjénél magasabb árak mellett csatlakozott az uniós közösséghez, ráadásul máig hiányzik a stratégiai gondolkodás az élelmiszeripari ágazatban – mondta előadásában Lakner Zoltán, a Corvinus Egyetem docense. Az agrártermékek magas árszintjét jellemzően az átlag feletti adók okozták és okozzák ma is. Kit mivel csábítsunk? című előadásában rámutatott, hogy az elmúlt másfél évtizedben a hazai lakosság megtakarítási szintje és az eladósodottsága összeért, lényegében alig van új vásárlóerő az élelmiszerek piacán.
Dörnyei Otília a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója a kutatóintézet szemkamerás vizsgálatai és egyék kutatások alapján ecsetelte a hazai vásárlók szokásait.
A szemkamerás vizsgálat alapján három általános, tipikus viselkedést állapított meg: a szemmagasság alatt mintegy 10-15 fokkal a legnagyobb a figyelem (ezért a leghatékonyabb bolti reklámfelületnek a bevásárlókosár tekinthető); keresés közben hullámzó a szemmozgás (ezt ajánlatos valamilyen módon megállítani); jobb oldalra nagyobb figyelem esik. A kutató szerint azonban a befolyásoló eszközök használatánál mindig figyelembe kell venni, hogy a vásárló egyre inkább „smart shopper”, akit tisztelet illet.
A megjelenítés hatásáról beszélt a termékek választására – Gábor István Campden BRI Magyarország Nonfrofit Kht. érzékszervi laborvezetője, aki beszélt az új típusú marketingkutatások, valamint arról, hogy az egyes termékek megítélését, valamint gyakorlati bemutatót tartott a vizsgálati módszerről.
Pálóczi Tamás, az érzékszervi marketinggel foglalkozó Mood Media CEE ügyvezetője, kereskedelmi és üzletfejlesztési igazgatója előadásában a zene és az illatok szerepéről beszélt az eladáshelyi marketingben.
A zene, a hangok mindenkit valamilyen szinten megérintenek – bocsátotta előre Pálóczi Tamás. A hatás lehet fiziológiai, pszichológiai, de befolyásolja a tanulási folyamatot és a viselkedésünket is. Ezen a felismerésen alapul az audiomarketing, valamint azon, hogy vásárlói döntéseinket nagyban befolyásolja hangulatunk, és ennek javítására kiválóan alkalmas az eladáshelyi zene, illetve az in-store rádió szolgáltatás. A zene a leginkább érzelmeket befolyásoló hanghatás, egyértelműen hat a kedélyállapotra. A professzionális módon összeállított eladáshelyi zenei szolgáltatás épp úgy része az arculatnak, mint a színek, a bútorok vagy a logó. A zene alkalmas arra, hogy növelje a vásárlói hűséget és a márkaismertséget, megrövidíti a szubjektív várakozási időt – sorolta az audiomarketing pozitív hatásait Pálóczi Tamás.
Legyünk karakteresek, bátrak, de jól ismerjük célcsoportunkat – mondta Szabó Károly, a Kaméleon Reklám ügyvezető és kreatív igazgatója.
A csábítás a részletekben rejlik, s minden csábítás célja egy hatékony lényegre törekvés. Az Élelmiszer szaklapban rendszeresen publikáló szakértő alapként határozta meg: két csapás érte a kiskereskedelmet, miután szembesültünk a túltermeléssel és a feldolgozott élelmiszerek bőséges kínálatával. A becsomagolt termékeknek számos követelményt kell kielégíteniük, amely történhet többek közt a megfelelő színek kiválasztásával, egy illő és figyelemfelhívó forma kialakításával, a termék vásárlóit leginkább megszólaltatni tudó betű megtalálásával és a fogyasztói tudat elvárásainak kielégítésével. Ez utóbbiról kifejtette: a csábítás az ember legmélyebb kódolt jellemzője, de tanult vágyaink is vannak. Egy ember fogyasztóvá fejlődése során megtanulja, hogy a kiválasztott terméket olyan dobozból vegye ki, amely vizuális élményt jelent a számára. Az FMCG-szektor jellemzően 60-100-féle színt használ, ennél több szín alkalmazása már nem emelné ki a portékát a polcokról. A csomagolásokon szereplő betűtípusok is árulkodók, egyes márkák esetében foglalt betűformákkal találkozni. Ám a csomagolás formája is része a csábítási műveletnek, gondoljunk a cola-italokra, vagy akár a hazai Vénusz étolajra.
Baneth Ádám, az Infomatix Kft. divízióvezetője azokra a kérdésekre kereste a választ, hogy mitől „működik” jól vagy kevésbé jól egy-egy termék a boltban, valamint hogyan „működik” a termék a polcokon? Emellett az üzleti intelligencia rendszerekben rejlő, ma még alig ismert elemzések gyakorlati felhasználásának gyakorlati hasznáról is beszélt esttanulmányok bemutatásával. Járai Richárd, a Laurel Kft. oktatási vezetője pedig arra a kérdésre válaszolt, hogy „Mi történik a kasszazónában?”
A programot egy kerekasztal-beszélgetés zárta, amelyet dr. Simon András „Akik a meccset már az öltözőben elbukják. Gondolatok a dolgozói márkaképviseltről” című előadása vezette fel. A beszélgetés résztvevői: Korda Petra (Costumer Marketing Leader Food, Unilever), Sárközy Ildikó (marketing tanácsadó, Sárközy és Társa Marketing és Üzleti Tanácsadó Kft.), dr. Simon András (partner, Ispiro Consulting), Pusztai Enikő (POS Média, PR-és marketingmenedzser)   

Élemiszer Akadémia 2011-ben is!