Március 14-én, kedden elfogadta az Európai Parlament azt a rendeletet, amelyben a 27 EU-tagország közös kötelezettségvállalási rendelet [(EU) 2018/842] szabályait vizsgálták felül, és amely előírja, hogy 2005-höz képest 2030-ig 30 helyett összesen 40 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását európai uniós szinten.
A szigorítás és a kibocsátáscsökkentési előírás mértéke tagállamonként eltérő. Az EU szigorodó előírása természetesen kihatással van a területén működő vállalatok gazdasági tevékenységére is. A hazánkat érintő karboncsökkentési elvárás jelentősen érinti a hazai vállalatok jövőbeli terveit is.
A magas támogatottsággal most elfogadott közös kötelezettségvállalási rendelet az úgynevezett „Fit for 55” című klímavédelmi csomag része, amely az európai klímarendelettel összhangban azt kívánja biztosítani, hogy az Európai Unió 2030-ra legalább 55 százalékkal kevesebb üvegházhatású gázt bocsásson ki, mint 1990-ben.
A frissen elfogadott, tagállamokra bontott ÜHG-csökkentési célokról szóló EP-közlemény tanúsága szerint a 27 tagországnak most először nem egységesen, hanem tagállami szinten 10 és 50 százalék közötti arányban kell csökkentenie a kibocsátását. Az egyedi 2030-as célértékeket az egy főre jutó GDP és költséghatékonysági szempontok alapján határozták meg. Azaz a tagországok ezentúl nem léphetik majd túl a számukra megengedett éves kibocsátási keretet sem. Például Magyarországnak eddig 7 százalékos csökkentést írtak elő. Ez a most az EP-ben elfogadott szigorítással 18,7 százalékra nő 2030-ig a 2005-ös szinthez képest.
A jól kivehető jogszabályi változtatások, ugyanazon szigorodó irányra mutatnak
Az EP kiemeli, hogy a felülvizsgált rendelkezések bezárják azokat a kiskapukat, amelyek meghiúsítanák az általános, uniósszintű kibocsátáscsökkentési cél teljesülését, korlátozzák a kibocsátáskereskedelmi egységek bizonyos ügyleteit. Így meg lesz szabva, hogy egy adott tagország mennyi kibocsátási egységet vihet át egyik évről a másikra vagy használhat fel jövőbeli kerete terhére, mint ahogyan az is, hogy más tagországokkal mennyit kereskedhet. Mindez főbb pontokban:
• 2030-ra minden EU-tagországnak csökkentenie kell a kibocsátását 2005-höz képest;
• Csökkentési célok minden tagállam számára az egy főre jutó GDP és a költséghatékonyság alapján;
• A kereskedelem, a kölcsönfelvétel és a kibocsátásmegtakarítás lehetősége korlátozott lesz;
• Nagyobb átláthatóság, mint a nemzeti intézkedésekkel kapcsolatos információk nyilvánosságra hozatala.
A felülvizsgált rendeletet most az Európai Unió Tanácsának is hivatalosan jóvá kell hagynia. Annak közzétételét követően húsz nappal lép majd hatályba. Az erőfeszítések megosztásáról szóló rendelet a már említett „Fit for 55 in 2030 csomag” része, amely az EU azon terve, hogy 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 55%-kal csökkentse az ÜHG-kibocsátást, összhangban az európai éghajlati törvénnyel.
Veisz Ákos a BDO Magyarország ESG üzletágvezetője korábban már felhívta rá a figyelmet, hogy az EU szigorodó irányelvei, mint például a GBS, alapjaiban változtatják meg az eddigi standardokat. Ezért mindenképpen érdemes figyelemmel kísérni az EU fenntarthatósággal kapcsolatos jogalkotási és piacszabályozási lépéseit. Ennek meghatározó iránya a jövő tekintetében az EP által most elfogadott, uniósszintű ÜHG-csökkentési cél csak úgy, mint a február 28-án ezzel összhangban lévő EU GBS vonatkozó rendelet.
Az irányelvek összehangolt szigorodása egyben lehetőség is a hazai vállalatok részére
2050-ig a klímasemleges átmenet elérése körülbelül 50 ezer milliárd forint beruházást igényel hazánkban. A beruházások legnagyobb hányadát az energiaágazat klímasemlegesítése igényli.
