Magyarország kezdeményezte az Európai Unióban, hogy legalább 2020-ig maradjon fenn a jelenlegi tervek szerint 2015-től megszűnő cukorkvóta-rendszer – jelentette be az EU-tagországok hétfői mezőgazdasági miniszteri találkozóját követően tartott sajtótájékoztatón, Brüsszelben, a magyar delegációt vezető Czerván György agrárgazdaságáért felelős államtitkár.

Szövetkezeti cukorgyárat hoznának létre az egykori kapuvári lenüzem helyén környékbeli gazdák – írja keddi számában a Kisalföld.

Csaknem hétmilliárd forintot költenek fejlesztésre a Magyar Cukor Zrt.-nél a következő években, a kaposvári cukorgyárban július közepén a nyerscukor-finomítás is beindul a cukorpiaci helyzet enyhítésére – mondta Hájos László, a vállalat vezérigazgató-helyettese az MTI-nek.

A magas áfát és a "cukordeficitet" okolja a magas magyarországi cukorárakért a Magyar Cukor Zrt. anyavállalata, az osztrák Agrana. Anonimitást kérő szakértők az erőteljes magyarországi cukor-áremelkedést elsősorban a világpiaci ármozgásokkal – az élelmiszerárak általános emelkedésével –, illetve egyes országok termelésben bekövetkezett struktúraváltásával magyarázzák.

Kedvezőtlenül érinti az édesipari cégeket és a cukrászüzemeket a cukor árának drasztikus emelése.

A csaknem százforintos különbség miatt a magyar határhoz közeli szlovéniai üzletekben is nagy tételekben vásárolják a kristálycukrot a magyar vevők, Horvátország felé a nagyrészt azonos árak miatt nincs „cukorturizmus” – tapasztalta a szlovéniai Lendván és a horvátországi Csáktornyán az MTI tudósítója.