– A kenyér a korszerű táplálkozásnak is része – mondja Lestár Éva dietetikus. Ám nem a hazánkban legelterjedtebb, túlfinomított fehér kenyeret javasolja, hanem a barna, korpás, teljes kiőrlésű fajtákat.
Ezek az emberi szervezet számára fontos ásványi anyagokat, vitaminokat tartalmaznak, és a magas rosttartalmuk miatt egészségesek, kevéssé hízlalnak, mint fehér társaik.
Ulbertné Réti Katalin tapasztalatai szerint a kereslet lassan, de kezd eltolódni az egészséges kenyérfélék irányába. A paksi pékség vezetője a hagyományos kovásszal készült kenyereket részesíti előnyben.
A receptet édesapjától tanulta, eszerint a liszt, élesztő és víz mellett a kovászhoz kevés főtt burgonyát vagy pelyhet is használnak, amitől puhább lesz, s ez növeli az eltarthatóságot is. A kovászt 8 órán át kelesztik, ezt követi a további alapanyagok hozzáadása, dagasztás, formázás, újabb kelesztés és a sütés.
Mint mondta, az alapanyagok, a módszerek és a technológia változott az évek során, az azonban nem, hogy a pékségekben ma is hajnalig dolgoznak. Ennek ellenére szerinte a szakma nem kapja meg az a megbecsülést, ami megilleti.
Az országban 1100-1200 pékség van a mikrovállalkozásoktól a nagyvállalatokig. Legalább hetven százalékban fehér kenyeret értékesítenek (illusztráció)
Kurdi András, a Magyar Pékszövetség elnöke szerint nincsenek a pékek könnyű helyzetben, hiszen a liszt ára tavaly év elején még 42-46, év végén már 100-110 forint volt. A multik pedig nem velük azonosan számolják el a pékáru önköltségét, így reklámárakkal állnak elő.
Ha velük fel akarják venni a versenyt, szaküzleteket kell nyitni, ott közvetlen kapcsolatot ápolni a vásárlókkal, és kiváló minőségű árut kínálni.
Kurdi András szerint az újdonságra szükség van a piacon, van is lehetőség az újításokra, de azzal módjával érdemes élni. Példaként említette, hogy még fügés kenyér is létezik. Ő azonban változatlanul a hagyományos technológiával és alapanyagból készült termékeket preferálja. A Szent István-napi kenyérre, amellyel augusztus 20-ára jelentkezik a Magyar Pékszövetség, éppen ezek a jellemzőek.
Az országban 1100-1200 pékség van a mikrovállalkozásoktól a nagyvállalatokig. Legalább hetven százalékban fehér kenyeret értékesítenek, amelyről más véleményekkel szemben a pékszövetség azt vallja, hogy lehet egészséges élelmiszer.
Kurdi András hozzáfűzte, hogy a teljes kiőrlésű lisztből készült fajták emésztési és egyéb szempontból valóban jobbak, éppen ezért örvendetes az a tendencia, amit mostanság tapasztalni: egyre nagyobb arányt képviselnek az így készült termékek. Hozzáfűzte, akad olyan pékség, amely 400-500 féle pékárut kínál. Hogy kenyérből hányféle van, annak megbecsülésére nem vállalkozott.
Gabonafélékből közepes hozamokat hozott az év
A Tolna Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának tájékoztatása szerint minden gabona esetében nagy volt a szórás a hozamot tekintve, akár egy gazdaságon belül is. A megyei átlag közepesnek mondható, nem éri el az előzetesen becsült hektáronkénti 5 tonnát.
A tavalyi belvíz, aztán a hetekig tartó esőhiány, majd tavasszal a hirtelen, egy-egy óra alatt leesett nagymennyiségű csapadék miatt a talaj megművelése komoly gondokat okozott, ami hatással volt az idei terméseredményekre. Emellett a búzának nem tett jót az időnként jelentkező többnapos kánikula sem.
– A kenyér a korszerű táplálkozásnak is része – mondja Lestár Éva dietetikus. Ám nem a hazánkban legelterjedtebb, túlfinomított fehér kenyeret javasolja, hanem a barna, korpás, teljes kiőrlésű fajtákat. Ezek az emberi szervezet számára fontos ásványi anyagokat, vitaminokat tartalmaznak, és a magas rosttartalmuk miatt egészségesek, kevéssé hízlalnak, mint fehér társaik.
A pékek ma is hajnalig dolgoznak
Ulbertné Réti Katalin tapasztalatai szerint a kereslet lassan, de kezd eltolódni az egészséges kenyérfélék irányába. A paksi pékség vezetője a hagyományos kovásszal készült kenyereket részesíti előnyben. A receptet édesapjától tanulta, eszerint a liszt, élesztő és víz mellett a kovászhoz kevés főtt burgonyát vagy pelyhet is használnak, amitől puhább lesz, s ez növeli az eltarthatóságot is. A kovászt 8 órán át kelesztik, ezt követi a további alapanyagok hozzáadása, dagasztás, formázás, újabb kelesztés és a sütés. Mint mondta, az alapanyagok, a módszerek és a technológia változott az évek során, az azonban nem, hogy a pékségekben ma is hajnalig dolgoznak. Ennek ellenére szerinte a szakma nem kapja meg az a megbecsülést, ami megilleti.
Liszt- és kenyérhelyzet
Kurdi András, a Magyar Pékszövetség elnöke szerint nincsenek a pékek könnyű helyzetben, hiszen a liszt ára tavaly év elején még 42-46, év végén már 100-110 forint volt. A multik pedig nem velük azonosan számolják el a pékáru önköltségét, így reklámárakkal állnak elő. Ha velük fel akarják venni a versenyt, szaküzleteket kell nyitni, ott közvetlen kapcsolatot ápolni a vásárlókkal, és kiváló minőségű árut kínálni.
Kurdi András szerint az újdonságra szükség van a piacon, van is lehetőség az újításokra, de azzal módjával érdemes élni. Példaként említette, hogy még fügés kenyér is létezik. Ő azonban változatlanul a hagyományos technológiával és alapanyagból készült termékeket preferálja. A Szent István-napi kenyérre, amellyel augusztus 20-ára jelentkezik a Magyar Pékszövetség, éppen ezek a jellemzőek.
A fehér is lehet egészséges
Az országban 1100-1200 pékség van a mikrovállalkozásoktól a nagyvállalatokig. Legalább hetven százalékban fehér kenyeret értékesítenek, amelyről más véleményekkel szemben a pékszövetség azt vallja, hogy lehet egészséges élelmiszer.
Kurdi András hozzáfűzte, hogy a teljes kiőrlésű lisztből készült fajták emésztési és egyéb szempontból valóban jobbak, éppen ezért örvendetes az a tendencia, amit mostanság tapasztalni: egyre nagyobb arányt képviselnek az így készült termékek. Hozzáfűzte, akad olyan pékség, amely 400-500 féle pékárut kínál. Hogy kenyérből hányféle van, annak megbecsülésére nem vállalkozott.
