A lejárt élelmiszer elszállíttatása, megsemmisítése kilónként körülbelül 20-30 forintba kerül az áruházaknak, éttermeknek, egy nagy multicégnél mindennel együtt pedig akár napi 1-5 tonna is termelődhet. "A multik vezetőségén pedig nyomás van, hogy csökkentsék a költségeket. Így minden B verziós megoldásba belemennek" - mondta az [origo]-nak egy neve elhallgatását kérő férfi, aki korábban több mint tíz évig dolgozott az egyik üzletlánc vezető pozíciójában.

A szabályos út részben az állatmenhelyekre vezet

Ő úgy becsüli, hogy az élelmiszer-hulladék mindössze 50-60 százaléka kerül a lerakókba, illetve a feldolgozókhoz, a többi kikopik itt-ott a rendszerből. "Jön a haver, és elviszi a lejárt karton csokit, vagy a bolt raktárából tűnik el, vagy a sofőr vet rá szemet, vagy a hulladéklerakó portása engedi be a guberálókat, vagy a lejárt áru visszavételére megkért beszállítónál történik simlisség" - sorolta a lehetőségeket.

Az áruházak sokszor a beszállítókra hárítják a lejárt áru kezelését. Egy Pest megyei pékség alkalmazottja is megerősítette, hogy több boltból is el kell szállítaniuk a megmaradt árut. "Nem az mondják, hogy vidd vissza a kenyeret, csak azt, lehet, hogy legközelebb nem tőled rendelünk." Úgy saccolja, hogy a maradék nagyságrendileg a teljes szállítmány öt százalékát teszi ki.

Ömlesztett hússzemét

Az áruházaknak szerződésekkel kell igazolniuk az élelmiszer-hulladék sorsának alakulását. A megkeresett  üzletláncok közül csak a Spar válaszolt az origónak arra a kérdésre, hogy ők mihez kezdenek a náluk termelődött élelmiszer-hulladékkal. Eszerint a III. kategóriás (azaz emberi fogyasztásra alkalmasnak minősített levágott állatokból származó) állati eredetű hulladék kétharmad részét a pálhalmai biogázüzembe szállíttatják el, "ellenőrzött körülmények között, szigorú számadással, kísérőjeggyel nyomon követve". Az elszállításkor mérlegelt mennyiséget rögzítik a nyilvántartásukban, ezután az edényzetet plombával zárják le, amelynek a sértetlenségét a hulladékfeldolgozó ellenőrzi. A maradék egyharmad részt pedig állatvédő szervezeteknek adományozzák.

Lehet bármilyen jóhiszemű egy áruházlánc, és szerződhet arra feljogosított partnerrel, ha nem tudja ellenőrizni a dolgozóit. Nem árulta el a módszerét az az egyik fővárosi nagyáruházban dolgozó férfi, aki az ismerőseinek szokott időnként halat és tengeri herkentyűket kínálni. Olyan halat, amely a jégpulton feküdt három napig, de nem fogyott el, így kidobásra ítélték. De mégsem a kukába került, hanem az áruházból kis csomagokban kijuttatva rendületlenül vár a vevőre. Ez azonban csak a kis falat.

Többen hozzájuthatnak a hulladékhoz

A legnagyobb lyukat az üti a rendszeren, hogy a boltok, éttermek közvetlenül szerződhetnek a hulladék elszállítására olyan szervezetekkel, akik nem erre szakosodtak, például állatmenhelyekkel és az olyan állattartókkal, mint az állatkertek és vadasparkok vagy horgászcsali-előállítók - állítja a neve elhallgatását kérő áruházi vezető. Egy májusi jogszabályváltozás egyszerűsítette az ilyen tevékenységekkel kapcsolatos nyilvántartási és engedélyezési kötelezettséget.

Így előfordulhat, hogy megjelenik a hulladék kibocsátójánál egy olyan cég, amely nem hulladékkezelésre szakosodott, de van engedélye a hulladék átvételére. És lehet, hogy az állati melléktermék egy sertéstelepre kerül. Bognár Lajos, a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkára az [origo]-nak azt mondta, hogy az új rendelkezés nem szabályozatlanná tette az élelmiszer-hulladék kezelésének rendszerét, hanem többféle lehetőséget nyitott meg, ami "lehet, hogy egyes hulladékfeldolgozók üzleti érdekeit sérti" - tette hozzá.

Azt ugyanakkor elismerte, hogy minden rendszert ki lehet játszani, és a vállalkozói felelősség kérdése, hogy kövessék a jogszabályokat. "Ha valaki nem a feldolgozóba küldi a hulladékot, hanem illegális csatornába teszi, akkor ez feketekereskedelemmé válik, és a hatóság fellép ellene" - mondta, hozzátéve, hogy ha a vállalkozó becsületesen dolgozik, akkor nyomon követhető a rendszer. Mivel a vállalkozások felelőtlensége élelmiszer-biztonsági kockázatot okoz, kiemelt feladatként határozták meg az ez elleni fellépést.

Az állatmenhelyek örülhetnek

A szabályok lehetőséget adnak arra is, hogy az ilyen jellegű hulladékokat állatmenhelyeknek, vadasparkoknak adják át. Simon Anita, a használt olaj, illetve élelmiszer-hulladék begyűjtésével foglalkozó Biofilter Környezetvédelmi Zrt. vezérigazgató-helyettese egy közleményben azt sérelmezte, hogy míg a szakcégeket szigorú élelmiszer-biztonsági és adminisztrációs előírások kötik, addig a menhelyek esetén számos kérdés tisztázatlan maradt. Így gondot jelent, hogy a menhelyek az ott lévő állatok számától függetlenül gyakorlatilag bármit és bármennyi élelmiszer-hulladékot átvehetnek.

Bognár Lajos szerint a jogszabályban nincs konkrétan előírva, hogy egy állatra számolva mennyi hulladékot szállíthat el. "De ha nincs is benne, akkor sem fogadhat el a szükségleteinél többet az állatmenhely, mert tiltja a jogszabály."

A menhelyeknek mindenesetre alapvető fontosságú a lehetőség. "Nem tudnánk létezni, ha ez nem lenne, ezer állatról gondoskodunk" - mondta a Noé Állatotthon Alapítvány sajtósa. Schneider Kinga elmondta, hogy a III. kategóriás hulladékot gyűjthetik, amely a lejáratközeli vagy megrongálódott csomagolású húst, tejterméket, zöldséget, gyümölcsöt és pékárumaradékot jelenti. "Minden terméket szállítólevéllel, kísérőlevéllel, rendeletben meghatározott mellékletekkel veszünk át, mindennel el tudunk számolni. Engedélyünk van az autóra és a szerződésre az állategészségügytől" - mondta.

Úgy gondolja, ez a megoldás mindenkinek jó, nekik azért, mert például az így kapott zöldségfélék a növényevő állataik szükségleteinek 60 százalékát fedezik, a cégeknek azért, mert ingyen elszállítják tőlük azt a hulladékot, amelynek a megsemmisítéséért egyébként fizetniük kellene.

A disznósok is örülhetnek

Kisebb boltoknál az a legolcsóbb, ha lényegében nem csinálnak semmit. A maradék szinte sosem megy a kukába - mesélte a Pest megyei pékség alkalmazottja. Az egy közeli tanyára kerül, vagy disznósok jönnek érte. "Ha összegyűlt három zsák kenyér, péksütemény, hívjuk a disznóst, és eljön érte." Az egyik egyház nevében is jár egy néni, akinek oda szokták adni, hagy ossza szét a szegények között. "Hol semmisítsük meg? Ez lehetetlen. Meg igazság szerint a szívem szakadna meg érte."